ECO kalkulátor

km-t vezetek 1 évben
Ft az üzemanyagárral
l/100km fogyasztással


Ft éves költség
Ft ECO-drive költség
Ft megtakarítás

Üdvözöljük az ECO driving oldalon!

Klímaváltozás

altAz előttünk álló években az eddig kitűzött környezetvédelmi célokon túl, a földi éghajlat védelme jelenti az autóipar legnagyobb kihívását.

A CO2-kibocsátás üzemanyag-megtakarítással elérhető csökkentése, ma már globális érdek, ami a gépkocsi-fejlesztési prioritásokat is átrendezi. Az elkövetkező évtizedekben az üzemanyag-megtakarítás fontosabbá válik a jármű-emisszióknál. 1995 és 2004 között a motorfejlesztéseknek köszönhetően jelentősen, 12,4 %-kal javult a tüzelőanyag hatékonyság. Azonban hiába lett hatékonyabb az üzemanyagok felhasználása, ez nem ellensúlyozta a megnövekedett forgalom és járműméretek növekedésének hatását, ezért az európai bizottság rendeletet hozott a további CO2 csökkentés érdekében.

A nemzetközi jogszabályok, egyezmények alkalmazása és betartása a kibocsátás csökkentésének első lépcsőfoka, amelyet az önkéntes szerepvállalásnak kell követnie. 25%-a gépjárművekből származik.

 

Klímavédelem

altA klímaváltozás: az atmoszférába jutó üvegházgázok légkör felmelegítő hatása, amely megváltoztatja a tengeri áramlatok, esők, és árvizek intenzitását, és gyakoriságát. Az egyes üvegházgázok klímaváltoztató potenciálját az életciklus kezdetétől a végéig összegzett környezeti hatások, szén-dioxid egyenértéke jellemezi.

 A szén-dioxid egyenérték: az adott gáznak, az egységül választott szén-dioxidéhoz viszonyított arányát fejezi ki.

A felmelegedésben fő szerepe a vízgőznek van, a másik nagymértékben felelős a szén-dioxid, ez az üvegházhatás 50%-ért felelős. A szén-dioxid az utóbbi időkig állandó gáz volt, mivel a szén körforgásakor ugyanannyi szén-dioxid termelődött, mint amennyi elnyelődött. Viszont az utóbbi száz évben a szén-dioxid mennyisége 25%-al nőtt. Ennek okozója főleg a fosszilis üzemanyagok elégetése, aminek köszönhetően mostanában évi 5000000000 tonna szén kerül a levegőbe. Ennek 25%-a gépjárművekből származik.

 

 

Egészségünk védelme

alt

A levegő szén-dioxid tartalma növekedésének egyik fő probléma az lehet, hogy az élővilág nem fog tudni kellő gyorsasággal alkalmazkodni az új körülményekhez, és ez egyes fajokra végzetes hatással lehet. A CO2 elnyomja az élethez szükséges oxigént, amely előbb-utóbb szinte lakhatatlanná teszi a élőhelyünket.

 Az éghajlat védelmére, mind több európai ország választja a fosszilis üzemanyagú gépkocsi-használat, CO2-alapú adóztatását.

Egészségünk védelme nálunk is kikényszerítette a szmog-riadó intézményének bevezetését. Éghajlatunk, és a levegőtisztaság védelme, további intézkedésként a nyilvánosság jobb tájékoztatását teszi szükségessé. Ennek eredménye ez a web-oldal, amely CO2-kibocsátás csökkentésének napi fóruma kíván lenni.

 

A szénlábnyom

alt

Angolszász országokban a CO2 környezeti hatását sajátos fogalommal, az úgynevezett szénlábnyommal mérik.

A szénlábnyom valamely emberi tevékenység CO2-emissziója környezetre gyakorolt hatásának mértéke. Használata számszerűen is mérhetővé teszi azt, hogy az adott tevékenység milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez.

Pontosabb definíció szerint, a szénlábnyom valamely termék vagy szolgáltatás teljes élettartama során keletkező szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok, szén-dioxid egyenértékben kifejezett, együttes mennyisége. A szénlábnyom annak a szén-dioxid mennyiségnek kilogrammban vagy tonnában mért tömege, amennyi ugyanakkora globális felmelegedést okoz, mint a keletkezett üvegház gázok, együttesen.

A körforgásban résztvevő szén több mint 10%-a emberi eredetű. A légkör CO2-tartalma az 1860-as 270 ppm értékről 2008-ig 380 ppm-re emelkedett. A CO2-tartalom növekedését a fotoszintézis, egyéb korlátozó tényezők miatt nem tudja ellensúlyozni.

 

Az üvegházhatás

alt

Az üvegházhatás a légkör hő-megtartó tulajdonsága, ami döntően a Nap sugárzásától, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától, továbbá az a légkör sűrűségétől függ. Az üvegházhatású gázok olyan falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr között, amely „lefelé” átengedi a napsugárzást, de visszatartja a földfelszínről a világűr felé kisugárzódó hő-energiát. A jelenség olyan, mint a gépkocsi utasterének felmelegedése. A napsugarak áthatolnak az üvegablakokon, a benti hő azonban csak növekedni tud, mert kifelé nem tud sugárzódni. A felmelegedés a különböző gázok sugárzás elnyelési sajátosságából adódik. Minden anyag bocsát ki magából elektromágneses sugárzást. A sugárzás hullámhossza az anyag hőmérsékletétől függ: minél melegebb az anyag, annál rövidebb a hullámhossz. A napsugárzásnak, melynek döntő része a látható tartományba esik, csak egy kisebb részét nyeli el a légkör. Az úgynevezett UV sugárzásnak a nagy részét, ami az élő szervezetekre káros lehet, az emberre szintén mérgezően ható ózon (O3) nyeli el. A többi légköri gáz viszont átengedi a napsugárzást, mely a földfelszínre jutva elnyelődik, és ott nagy hullámhosszú infravörös sugárzássá, azaz hősugárzássá alakul. A földről visszavert hősugárzást sok légköri gáz elnyeli, mint például a vízgőz, szén-dioxid, szén-monoxid, metán, nitrózus gázok, ammónia, ózon és a freonok. Ezek a gázok az üvegházgázok. Az üvegházhatás lényege az, hogy a hősugárzássá alakult napsugárzást az előbb felsorolt gázok nem engedik át, hanem egy bizonyos részét elnyelik, és ezzel emelik a légkör hőmérsékletét. Az üvegházhatású gázok kibocsátása energiatakarékossággal, az esőerdő irtások leállításával, és több fa ültetésével ellensúlyozható. Ezek a lépések azonban soha nem tapasztalt globális méretű együttműködést igényelnek.

 

A gépkocsik CO2-kibocsátása

alt

A CO2 kibocsátás legnagyobb része az iparból származtatható, ehhez képest elenyésző az a mennyiség, amely természetes úton keletkezik. Ezen belül a kibocsátásnak körülbelül a 25%-a ered a közlekedésből. A mai gépkocsik több mint 96%-a fosszilis üzemanyagú. Használatuk az emberi eredetű CO2-kibocsátásnak a 10%-ára tehető. A gépkocsik CO2-kibocsátása közrehat abban, hogy a globális felmelegedési potenciál, emelkedő tendenciájú. A gépkocsik CO2-kibocsátásának felét a személygépkocsik okozzák.

 

A CO2-emisszió átfogó jellemzője a főbb emberi tevékenységnek

Fejlett európai államokban, nemcsak a gépkocsik fogyasztási jellemzői, hanem a legkülönfélébb vásárlások és szolgáltatások éghajlatra gyakorolt hatása számba vehető, ha a lakosok azok CO2 egyenértékét, rendszeresen és folyamatosan gyűjtik. Ugyanott, megfelelően számoló-gépek használatával egybe vethetők az adott fogyasztás saját és átlagos adatai is. Így mindenki folyamatosan tájékozódhat, hogy életvitele, mennyiben felel meg, vagy tér el az átlagos nemzeti jellemzőktől. Vagy, ahogy a költő mondja: „a mindenséggel mérd magad.
 
Éves CO2 emisszió számítás
Saját adatok Átlagos adatok
Fogyasztási javak 2,64 t 2,75 t
Élelmiszerek 0,00 t 1,65 t
Légi közlekedés 0,00 t 0,85 t
Tömegközlekedés 0,00 t 0,11 t
Gépkocsi közlekedés 0,00t 1,56 t
Áramfelhasználás 0,00 t 0,75 t
Fűtés 0,00 t 1,97 t
Közösségi célú emissziók 1,24 t 1,24 t
Összesen
3,88 t 10,88 t
Különbség -7,00 t
Kiegészítő kvóta 2,50 t
 

Globális felmelegedés

altA közúti gépjárművek légkörbe kerülő kipufogó gázai nemcsak a levegő minőségét rontják, a velük együtt keletkező üvegházhatású gázok, az éghajlat szélsőségeiért felelős globális felmelegedést is fokozzák. Ma 3 milliárdan ember él, olyan parti területen, amely a globális felmelegedéssel járó áradások miatt víz alá kerülhet. A tengervíz beszivárgása a felszín alatti víztartó rétegekbe, a klímaváltozási trendek alapján 2025-ben 6 milliárd ember életminőségét rontja.

 

Üvegházhatású gázkibocsátás

altAz üvegházhatású gázkibocsátás jelentősen hozzájárul a földi éghajlat szélsőségeinek kialakulásához. 56,8%-os tömegarányával, az üvegházhatású gázok többségét a CO2 képezi. Az üvegházhatás visszafogását ezért a CO2-vel kell kezdeni.

A 16,2%-os metán (CH4), a 9,4%-os nitrogén-dioxid (N2O), a 8,0%-os ózon (O3), a 7,3%-os fluor-klór-fluor-karbon (CFC), a 2,0%-os vízgőz, és a 0,3%-os részarányú kén-hexafluorid (SF6) ugyanis, csak utána következnek.  (A kép a legfontosabb üvegházhatású gázok légköri részarányát tünteti fel)

1990 és 1995 között, az energiatermeléssel összefüggő CO2-kibocsátás 21,1-ről 21,7 milliárd tonnára nőtt. A folyamat gyorsul, mert a prognózisok szerint a CO2-emisszió, 2010-ig eléri a 31,5 milliárd tonnát.

1800 körül, az iparosodás kezdetén a szén-dioxid szintje 280 ppm volt, napjainkra pedig elérte az eddigi 350 ppm-es csúcsértéket, és továbbra is növekvő tendenciát mutat.

 

CO2 a légkörben

alt
1. Visszavert napsugárzás. 2. A légkör és a Föld által elnyelt napsugárzás. 3. A légkör által elnyelt napsugárzás. 4. A kozmoszba jutó hősugárzás. 5. A légkör felső határa. 6. Szabad tüzek. 7. CFC-k. 8. Belsőégésű motorok. 9. Üvegházgázok. 10. Üvegház-gázok, és fosszilis tüzelő-anyagok
 Napjainkban a légkör 0,035 térfogatszázalékban tartalmaz szén-dioxidot. Milliomod részekben (parts per million-ban) kifejezve mai légköri koncentrációja 380 ppm, ami az elmúlt évszázadban 280 ppm-ről növekedett mai szintjére. A légkörbe számos forrásból kerülhet szén-dioxid, mely szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikro-organizmusok légzése során keletkezik. A szén-dioxid a biogázoknak is jelentős alkotórésze. Évente nagy mennyiségű CO2 kerül a levegőbe a vulkáni tevékenységek során és a tengerek által megkötött CO2 felszabadulásakor is. Az emberi szervezetbe belélegzett, 5 térfogat-százaléknál (50 000 ppm-nél) nagyobb koncentrációjú levegő veszélyessé válik, mert fulladást okozhat! Ezért különösen zárt és talajszint alatti helyiségekben kerülendő a használata. Bár az emberi tevékenységekkel járó CO2-kibocsátás csökkentése globális érdek, a szén-dioxid mégsem légszennyező anyag, hanem a földi atmoszféra természetes része. Növények és állatok tápanyaga, és bomlásterméke.
 

A légkör CO2-terhelésének csökkentése egyre égetőbb ügy

altAmint az előbbiekből kitűnik, éghajlatunk védelme egyre fontosabb, és a légkör CO2-terhelésének csökkentése egyre égetőbb ügy. Hosszú távú megoldásuk mindannyiunk és hozzátartozóik közügye.
Ne feledjük, túlélésünk érdekében!